Tegnap látott napvilágot a hír, amely szerint Ukrajna elnöke, Volodmir Zelenszkij beszámolt a Donald Trumppal lezajlott beszélgetéséről, abban pedig arról is szót ejtett, hogy az ország nukleáris fegyvereket fejleszthetne. A kijelentés nagy hullámokat gerjesztett Kijevben – számolt be a Kyiv Independent.
A jemeni húszik föld alatti fegyverraktárait bombázta az Egyesült Államok B-2 Spirit lopakodó bombázókkal – írta meg a CNN.
Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy tárgyalnának Oroszországgal a nukleáris biztonság kérdéséről, Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke X-en közzétett posztjában mereven elzárkózott a dologtól.
Washington kész előfeltételek nélkül tárgyalásokat folytatni Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával a nukleáris fenyegetés csökkentése érdekében - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök október 13-án a Kyiv Independent tudósítása alapján.
A Nobel-békedíjjal kitüntetett japán atombomba-túlélők csoportjának vezetői szombaton figyelmeztettek a nukleáris háború növekvő kockázatára, és ismét felszólítottak az atomfegyverek teljes eltörlésére. A Nihon Hidankyo csoport vezetői szerint a jelenlegi nemzetközi helyzet romlása és az atomfegyverekkel való fenyegetőzés veszélyes precedenst teremt, ami az emberiség önpusztításához vezethet.
A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőinek szervezete, a Nihon Hidankjo kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban Jorgen Watne Frydnes, a Norvég Nobel-bizottság elnöke.
Október 14-én nukleáris csapásmérő eszközökkel tart hadgyakorlatot a NATO – írta meg az AP és az Ukrainszka Pravda.
Észak-Korea hajlandó akár elsőként nukleáris csapást mérni az Egyesült Államokra és Dél-Koreára, ha területét katonai fenyegetés éri – idézi Kim Dzsong-un észak-koreai vezetőt a Newsweek.
Kína diplomáciai és katonai tevékenysége az elmúlt években szükségessé tette, hogy az Egyesült Államok teljesen átalakítsa a stratégiáját az indo-csendes-óceáni térségben. A nyugati hatalmak provokációnak vélik Peking megváltozott stratégiáját, míg a keleti nagyhatalom jogos terjeszkedési törekvésre hivatkozik. A The Herigate Foundation készített egy elemzést a kínai taktika pontos elemeiről, és hogy ez miért zavarhatja annyira az Egyesült Államokat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök mindig is egy világos eszkalációs mintát követett: egy ideig ellenáll a növekvő nyomásnak, de végül elszakad nála a cérna. Ez azt sugallja, hogy azon döntését, miszerint nem reagál erőteljesen az oroszországi kurszki régióba történő ukrán betörésre, nem szabad annak bizonyítékaként tekinteni, hogy a Putyin által hangoztatott „vörös vonalak” csupán blöffnek tekinthetők.
Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump határozott álláspontot fogalmazott meg Izrael és Irán konfliktusával kapcsolatban egy észak-karolinai kampányrendezvényen. A republikánus politikus szerint Izraelnek csapást kellene mérnie Irán nukleáris létesítményeire, válaszul az iszlám köztársaság legutóbbi rakétatámadására.
2024 szeptember végén bejárta az egész világot a hír, hogy egy amerikai tisztségviselő szerint elsüllyedt Kína nukleáris meghajtású tengeralattjárója még a dokkban. Az esetről azóta sem nyilatkozik a keleti nagyhatalom, ám egy ilyen incidens komoly árnyékot vetne Peking globális hatalmi törekvéseire.
Dél-Korea fegyveres erői 2024. október 1-jén egy katonai parádén vonultatták fel első alkalommal a nyilvánosság a legújabb stratégiai rakétát, a Hyunmoo-V-t. A bemutató a büszkélkedés mellett egyben fenyegetésként is felfogható Szöul riválisai számára – írja az Army Recognition.
Izrael nemzetközi hírszerzési szervezete, a Moszad teljes mértékben beépült az iráni hírszerzésbe, olyannyira, hogy Irán Moszad-ellenes szervezetének vezetője és mintegy 20 tagja is Izraelnek dolgozott – mondta Mahmud Ahmadinezsád, Irán volt elnöke egy interjúban.
Ma sajtótájékoztatót tartott Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő, az eseményen megkérdezte tőle egy orosz újságíró, hogy lesz-e atomcsapás Ukrajna ellen a frissített nukleáris doktrína miatt.
Az amerikai Fox Newsnak adott interjút Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ekkor beszélt Oroszország lehetséges szándékairól a nukleáris fegyverek bevetése terén – számolt be a Kyiv Independent
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán bejelentette, megváltoztatja Oroszország nukleáris doktrínáját, kifejezetten azzal a céllal, hogy szükség esetén atomcsapást tudjon mérni Ukrajnára. Eszerint nukleáris csapással lenne sújtható egy olyan agresszor állam is, amely nem rendelkezik nukleáris fegyverrel, de egy másik, atomfegyverekkel rendelkező ország támogatását élvezi. Utóbbi az Egyesült Államokra és Ukrajnára vonatkozhat. Orosz jelentések szerint újabb két települést foglaltak el Donyeck megyében, és már az egykor 14 ezres város, Vuhledár belterületén folynak a harcok.
Moszkva túlhaladott, lezárt ügyként tekint már arra, hogy el kell érni Észak-Koreánál atomfegyvereinek leszerelését, mert megértette, hogy Phenjan a nukleáris fegyvereit védelme alapjának tartja - írta az ENSZ Közgyűlése ülésszakán tartózkodó Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön minisztériuma honlapján kérdésre válaszolva.
Azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök módosította az orosz nukleáris doktrínát, egyértelmű üzenetet küldött a Nyugatnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő mai sajtótájékoztatóján.
Tegnap rendkívüli ülést tartott az orosz nemzetbiztonsági tanács: az esemény során Vlagyimir Putyin elnök javaslatot tett arra, hogy módosítsák az ország nukleáris doktrínáját, láthatólag kifejezetten azzal a céllal, hogy ráijesszen a Nyugatra. Az Ukrajnára és Amerikára szabott módosítás lényege, hogy Oroszország akkor is használhat atomfegyvert, ha Kijev amerikai nagy hatótávolságú, nem nukleáris rakétákkal támad rá, ebben az esetben ráadásul Washington is potenciális célponttá válna. A döntéssel Putyin azt akarja meggátolni, hogy Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök engedélyezzék a NATO-gyártmányú nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország belső területei ellen.
Nem jelent meglepetést a kinevezése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Afrikában ment mellé a lépés.
Úgy tűnik, túl optimisták voltak az áramfogyasztási előrejelzések.
Maximális büntetésre számíthatnak.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
